Soluna Platform

Jane Goodall története élő bizonyítéka annak, hogy az élet értelme sokszor a figyelemben és az élmények tudatos megélésében rejlik. Már gyerekként különleges érzékenységgel fordult a természet felé – egyszer órákon át mozdulatlanul ült a tyúkólban, csak azért, hogy megfigyelje, hogyan tojik egy tyúk. Ez a gyermeki kíváncsiság és nyitottság később is végigkísérte: amikor először lépett be a Gombe erdőbe, a csimpánzok közelsége mélyen megérintette.

Goodall nemcsak a tudományt gazdagította – ő volt például az első, aki leírta, hogy a csimpánzok eszközöket használnak –, hanem önmagáról is fontos felismerésre jutott: számára az élet értelme a természet megértésében és védelmében bontakozott ki.

Egy friss, hét vizsgálatot összegző kutatás, amely a Nature Human Behaviour folyóiratban jelent meg, tudományosan is alátámasztja ezt a tapasztalatot. A kutatás szerint az élmények tudatos értékelése – az úgynevezett experiential appreciation – önállóan is hozzájárul ahhoz, hogy az életünket értelmesnek érezzük. Ez akkor is igaz, ha számításba vesszük a pszichológiában régóta ismert három klasszikus tényezőt:

• az egzisztenciális jelentőséget (mattering), vagyis azt az érzést, hogy számítunk másoknak, van súlya a létünknek,

• az életcélt (purpose), amely irányt és motivációt ad,

• valamint a koherenciát (coherence), ami segít az élet eseményeit összefüggő és érthető egészként látni.

A kutatók napi naplóvizsgálatokkal és kísérletekkel (például természetben kiváltott áhítat-élményekkel) mutatták ki: minél inkább tudatosan megbecsüljük a mindennapi tapasztalatainkat, annál erősebben érezzük, hogy életünknek értelme van. Más szóval: nem csak a nagy célok vagy a „miért”-ek számítanak, hanem az is, ahogyan jelen vagyunk a hétköznapokban. A szerzők szerint az élmények megbecsülése az értelemteli élet egyik kulcstényezője, amelyet a jövőben a klasszikus modellekben is érdemes hangsúlyosan kezelni.

Jane Goodall élete pontosan ezt példázza. Az első mély természetközeli élmények és a csimpánzokkal való találkozás nemcsak tudományos karrierjét, hanem egész életútját meghatározta. Az, hogy ezeket az élményeket jelentősnek élte meg és tudatosan feldolgozta, hozzásegítette ahhoz, hogy hivatásává váljon a természetvédelem – és hogy hidat építsen ember és állatvilág között.

Az ő története rávilágít arra, amit a kutatás is hangsúlyoz: amikor megállunk, figyelünk, és értékeljük a minket körülvevő világot, gyakran nemcsak a nyugalmunkat találjuk meg, hanem az utunkat is – vele együtt pedig az életünk értelmére is “rálelhetünk”.

De mit jelenthet ez a mindennapokban? Az élményekért nem kell Afrikába utazni vagy új dolgokat vásárolnunk - az értékes pillanatok itt vannak körülöttünk. Gondolj csak arra, amikor belefeledkezel egy beszélgetésbe, egy könyvbe vagy egy alkotó folyamatba, és észrevétlenül repül az idő. Amikor meglátsz egy csodálatos naplementét vagy amikor bent ragadsz a tyúkólban, mert kíváncsi vagy hogyan működik a természet – amikor csak visz a flow. 

Ezeknek mind közös az alapja: a figyelem. Az, hogy nyitott szemmel járunk, merjük és tudjuk megélni a pillanatot, ráirányítjuk a figyelmet ahelyett hogy átsiklanánk rajta. Magunkban kimondjuk és értékeljük. A kutatás és Jane Goodall története is erre tanít: ha tudatosan értékeljük a megtapasztalt élményeket – legyen az munka, játék, természet vagy kapcsolat –, akkor az életünk mélyebb értelmet nyer.

Próbáld ki te is, hogy amikor úton vagy – munkába menet, bevásárlás, kutyasétáltatás közben vagy akár csak a buszon ülve – tudatosan figyelsz. Amint meglátsz vagy megtapasztalsz valami szépet, jót vagy érdekeset, állj meg vele pár másodpercre. Lehet ez egy különös fény az épületeken, egy fa leveleinek színe, egy idegen mosolya vagy egy apró kedvesség a napodban.

A gyakorlat lényege egyszerű: ismerd el magadban – mondd ki belül, hogy „ez jó, ez számít”. Így a rohanás közben is észreveszed, hogy a világ tele van olyan pillanatokkal, amelyek értelmet adnak, ha hagyod, hogy hassanak rád.

És fontos: ez gyakorlás kérdése. A tudatunk irányítása, a felismeréseink tudatosítása nem történik meg magától – de minél többször gyakorlod, annál természetesebbé válik, hogy meglásd és értékeld ezeket a pillanatokat.

Ha szeretnél ebben mélyebbre menni, a Soluna gyakorlatai pontosan erre valók: rövid, vezetett gyakorlatokkal segítenek abban, hogy a figyelmedet irányítsd, tudatosítsd a felismeréseidet, és egyre könnyebben megtaláld azokat a pillanatokat, amelyek értelmet adnak a napjaidnak. 

Fedezd fel ezeket a tartalmakat itt.