Ha valóban tisztában szeretnénk lenni azzal, hogy mit tesz vagy tehet velünk a kávézás, széles spektrumú szemléletre van szükségünk. A kávéban nagyon sokféle hatóanyag található, és ezeknek csupán egyike a koffein. Emellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a kávézás mint tevékenység milyen testi-lelki előnyökkel bír – függetlenül annak biokémiai hatásaitól.

A koffein maga egy erős stimuláns: emeli az agy dopaminszintjét, ezért függőséget okozhat. Számos hatást gyakorol a szervezetünkre, többek között:

  • szaporábbá teszi a szívverést és a légzést,
  • fokozza a munkabíró képességet, az izmok teljesítőképességét,
  • javítja a szellemi funkciókat, és csökkenti a fáradtságérzetet,
  • fokozza a vizeletkiválasztást,
  • növeli a gyomorsavtermelést, és gyengíti a gyomor záróizomzatát



Tehát nem csoda, ha jobban érezzük magunkat tőle, de könnyen meg is gyűlhet vele a bajunk. Egyebek mellett

  • megzavarhatja az elalvást és ronthatja az alvás minőségét,
  • fokozhatja a szorongást,
  • előhozhatja a refluxos panaszokat,
  • hozzájárulhat testünk kiszáradásához, a B-vitaminok és az ásványi anyagok, különösen a magnézium elveszítéséhez, valamint gyakori vizeletürítéshez.

Túl sok kávé fogyasztása terhesség alatt veszélyes, fokozza a vetélés, az alacsony születési súly és a gyermekkori leukémia kockázatát.

Jó tudni, hogy sokan érzékenyek a koffeinre, így az náluk szívritmuszavart, kézremegést, migrént, és a fokozódó szorongás mellett akár pánikrohamot is provokálhat. Ugyanezen panaszok bárkinél előfordulhatnak e hatóanyag túladagolása esetén, amely tekintetben az egyéb forrásokat (tea, kóla, kakaó) is figyelembe kell venni.

A koffein hatásaival szemben idővel tolerancia alakul ki, ezért érzik sokan, hogy egyre több kávéra van szükségük ugyanazon hatás kiváltásához. Mai, erősen felpörgött és teljesítményorientált világunkban, ahol gyakran elképesztő információmennyiség ömlik ránk a környezetünkből, erős a kockázat, hogy kávézással készítsük fel magunkat a terhek viselésére. Ez azonban óriási veszélyt rejt magában: ezen az úton jelentősen megnövekszik a túlterhelődésünk, krónikus stresszállapotunk, majd a stresszbetegségek és a kiégés kialakulásának esélye. Fontos tehát, hogy ne verjük át magunkat, ne a szükséges pihenés helyett használjuk a kávét.

Ha rászánjuk magunkat fogyasztásunk visszafogására, tudnunk kell, hogy nem mindig könnyű ez az út. A függőség következtében a kávézást elhagyók számos tünettel szembesülhetnek: fejfájás, hangulatzavar, depresszió, szorongás, hányinger, koncentrációs zavar és fáradtság. Mégis, ennek ellenére fontos átmenni ezen, ha már átléptünk egy egészséges határt.



No de a kávé sokkal több, mint koffein, nagyon sok értékes anyag található benne, így még a koffeinmentes verzióinak is számos előnyös hatása van:

  • A kutatások szerint csökken a bármilyen okból való elhalálozás esélye (napi 3 kávé esetén 14%-kal, koffeinmentes változatnál 17%-kal).

  • Csökken számos ráktípus kialakulásának esélye.

  • Mérséklődik a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

  • Csökken a cukorbetegség és a nem alkoholos zsírmáj kialakulásának kockázata.

Minthogy a kávé ezen fajtája nem okoz biokémiai függőséget, és sokkal kisebb a káros mellékhatások esélye, kifejezetten egészséges alternatívának tekinthetjük. Meg kell jegyeznem azonban, hogy a koffein kivonása sosem 100%-os, mennyiségének 2–4 (ritkán akár 10–15)%-a megmarad itt is. Ha emellett döntünk, figyeljünk arra, hogy vegyszermentesen (pl. folyékony szén-dioxidos eljárással) előállított fajtáját válasszuk.


Van még valami, ami a kávénál is több, és ez maga a kávézás. Az önszeretet és a kényeztetés egy formája, a kikapcsolódás egy módja, szertartás, saját idő, egy kis béke a nap során – vagy éppen egy újabb nekirugaszkodás a kihívások felé. Minél pozitívabb pszichés keretet építünk köré, annál jelentősebb egészségügyi hatásait élvezhetjük. Ilyen módon a kávézás stresszoldó hatású, és csökkenti a fokozott feszültséggel összefüggő állapotok kialakulásának esélyét. Ilyenek például:

  • inzulinrezisztencia és elhízás, 

  • hangulatzavarok és depresszió,

  • szorongás (ellentétben a koffein hatásával),

  • gyomor-bélrendszeri panaszok,

  • a hormonrendszer egyensúlyvesztése,

  • allergiás és más immunrendszeri kórképek,

  • gyulladásos betegségek (például érelmeszesedés, Parkinson- vagy Alzheimer-kór),

  • magas vérnyomás és fejfájás – sok egyéb mellett.

A kávé mellé tehát némi bölcsesség is szükséges – s így annak átgondolása, hogy valóban szükségünk van-e újabb koffeinadagokra. Néha, teljesítménykényszerben, időnyomás alatt hasznát vehetjük, de ha az élmény a lényeg, érdemes megfontolni a mentes verzió használatát. Nagyon jó rutint adhat napi egy élénkítő kávé mellett további egy-két koffeinmentes alkalom, maximalizálva az előnyös hatásokat – és akár lehetővé téve a békés esti kávézást is. Érdemes észben tartani, hogy a hatások jelentős részét nem maga a kávé, hanem a szertartás, a pár perc kikapcsolódás, töltődés adja. Könnyen lehet, hogy a megbetegedési és halálozási statisztikák javulását is elsősorban ez eredményezi – nem pedig kizárólag a különböző hatóanyagok.

Végül még néhány tipp: ha a kávézás után közvetlenül beiktatunk egy 15–20 perces szunyókálást, igazi energiabombához jutunk (power break). Még ennél is jobb, ha az alvást 20 perc meditációra cseréljük. Így könnyebben ellazulunk, elmélyülünk, majd amikor kezd hatni a koffein, egyre intenzívebb meditációs élményben lehet részünk. Szívből ajánlom a kipróbálását.

Fedezd fel a kávézásban rejlő tudatosságot, és engedd, hogy ez a mindennapi szertartás ne csupán élénkítsen – hanem töltsön is.

Amennyiben még többet szeretnél megtudni a 21. századi, integratív egészségszemléletről, keresd videóinkat és meditációkat a Soluna Platformon!


Dr. Joós Károly